VI. szekció: A nyugat-balkáni útvonal, menekültválság

Dr. Ördögh Tibor, Pannon Egyetem: A balkáni migrációs útvonal sajátosságai

Az előadás első részében a migrációs útvonal rövid ismertetésére kerül sor. Ennek keretében a Törökországban uralkodó állapotok vizsgálata történik meg, hogy milyen okai vannak a migránsok továbbvándorlásának és miért lehetnek a törökök a „megoldás” kulcsszerepelői. Ezután a Görögországban uralkodó állapotok és a macedón kormányzat lépéseinek értékelése történik (a görög határellenőrzés fokozására tett kísérletek, az embercsempész-hálózatok térnyerése és az Idomeni táborban uralkodó viszonyok bemutatása). Végezetül röviden az útvonal további államainak (Szerbia, Horvátország, Szlovénia) migránsokhoz való hozzáállását ismertetem. Az előadás második részében azokat a lépéseket elemzem, melyeket az útvonalon fekvő államok hoztak meg az Európai Unió vezetőinek döntései nyomán (pl. határzárak a Balkánon, a migránsok feltartóztatása a macedón határon, szelektív beléptetés következményei).

 

Artemisszió Alapítvány: KÜLÖN:ÓRA – Iskolai foglalkozások a migrációról

Honnan jönnek? Miért jönnek ide? Mi lesz velük? És mi közünk nekünk hozzájuk? A migráció ma mindenkit érint: senki nem tud kitérni a fenti kérdések elől – még a fiatalok sem. Olyan válaszokat azonban, amelyek a migráció okait globális kontextusba helyezik, nehéz találni. Az Artemisszió közösségi finanszírozásból valósítja meg iskolai programját. A konferencián a közreműködő foglalkozásvezetők számolnak be a tapasztalataikról.

Remek Éva, NKE: Nyugat–Balkán és a Mediterráneum: az „egymást fedő övezetek övezete

A két régió biztonságpolitikája sokban hasonlít, de különbözik is egymástól. „A földrajz még a globalizáció korában is fontos. Európa érdeke, hogy a határaink mentén fekvő országokban jó kormányzás valósuljon meg.”Az Európai Unió érdekei tehát megkívánják a két térséggel a hatékony gazdasági, biztonsági és kulturális együttműködés révén fenntartott, folyamatos kapcsolatot. No, de hogyan viszonyul ezen belül a két térség egymáshoz? Vizsgálatom a Nyugat-Balkán oldaláról közelíti meg a kérdést: a legutóbbi geopolitikai, nemzetközi pénzügyi válság és a biztonsági kihívások tükrében.

 

Dr. Pap Norbert, Csilip Andrea, Pécsi Egyetem: A Balkán-félsziget mint politikai tér szerepe a világpolitika színpadán: A török-román kapcsolatok

A Balkán a globális, illetve európai nagyhatalmak számára területi prioritást képez, amely egyaránt kiterjed a gazdaságra, a soft-power-re és a biztonságpolitikai szférákra is. A világpolitika szereplő vezetői különböző módon befolyásolják és formálják a félsziget országainak politikai és gazdasági berendezkedését a történelmi múlt, a vallási és az idők folyamán kialakult ideológiai viszonyrendszer mentén. Az előadás ezen elemek kapcsolatát helyezi előtérbe, kiemelvén az adott szituáció legmarkánsabb aspektusait. A Balkánt az orosz, német, olasz, amerikai, EU-s és a török befolyási térségként vizsgálja. Ezen belül, jelen előadás arra tesz kísérletet, hogy feltárja a török-román viszony alakulását egy hosszabb történeti periódusban, különösen figyelembe véve a Magyarország számára fontos belső és külső szempontokat.