A Párbeszéd és a párbeszéd hiánya – Kihívások az EuroMed térségben

Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Színházterem
Időpont: Szept. 19. péntek 9:00-15:00
A belépés minden programra ingyenes

Az Anna Lindh Alapítvány magyarországi hálózata 2014. szeptember 19-én a háromnapos “Art as a Medium” program keretein belül konferenciát szervez „A párbeszéd és a párbeszéd hiánya, kihívások az EuroMed térségben” címmel. A nap folyamán három szekcióban olyan témákat dolgoznak fel a neves egyetemek, külpolitikai intézmények és civil szervezetek előadói, mint a kultúrák párbeszéde, a szomszédságpolitika, a migráció az Euro-Mediterrán térségben, valamint az arab világban zajló folyamatok az “Arab Tavasz” után. Az eseményt Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitja meg szeptember 19-én 9 órakor.

A konferencián előadást tart az Anna Lindh Foundation ügyvezeti igazgatója, Andreu Claret is, aki először tartózkodik Magyarországon. A változatos témájú szekció-előadások mellett bemutatásra kerül az Anna Lindh Alapítvány 2014. évi jelentése az Euro-Mediterrán térség interkulturális tendenciáiról és társadalmi változásairól.

Résztvevő intézmények: Pécsi Tudományegyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pannon Egyetem, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a civil szféra részéről a Palantír Film Alapítvány, a Menedék Egyesület és az Artemisszió Alapítvány.

Csatlakozz a konferencia programjához a Facebookon:

Program

9.00- 9.15 A konferencia megnyitója: köszöntőt mond Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

1. szekció: Párbeszéd és szomszédságpolitika az EuroMed térségben

szekcióvezető: Komlósi Orsolya

9.15- 9.30 Az Anna Lindh Alapítvány 2014. évi jelentésének bemutatása az Euro-Mediterrán térség interkulturális tendenciáiról és társadalmi változásairól – A jelentés megtekinthető interneten is, ide kattitva: Anna Lindh Report 2014

9.30 – 9.45 Dr. habil. Pap Norbert, PTE: “Civilizációk összeütközése és a kultúrák párbeszéde.”

9.45 – 10.00 Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára: A Szövetség stratégiai oktatási erőfeszítései a párbeszéd érdekében – NATO Védelmi Akadémia szerepe a mediterrán térségben

10.00 – 10.15 Manchin Róbert (Europa Nova): Az arab közvélemény az empirikus kutatási adatok tükrében

10.15-10.35 kérdések, vita

10.35 – 11.00 Kávészünet

elvalaszto-vonal

2. szekció Migráció, párbeszéd és kihívások

11.00 – 11.15 Komlósi Orsolya, SzFE, DLA-hallgató: Idegenek a kertemben

11.15 – 11.30 Dr. habil. Molnár Anna, NKE: A bevándorlás kérdése Olaszországban

11.30 – 11.45 Kováts András, Menedék Egyesület: A nemzetközi migráció és Magyarország

11.45 – 12.00 Vajkai Edina, NKE, Ph.D-hallgató: A bevándorlás kérdésének társadalmi vonatkozásai Franciaországban.

12.00 – 12.20 Migráns nők műhelye – Kreatív beszámoló az Artemisszió Alapítvány szervezésében

12.25-12.30 kérdések, vita

12.30 – 13.30 Ebéd: cseh ételek

elvalaszto-vonal

3. szekció: Nemzetközi és belpolitikai folyamatok az „arab tavasz” után – szekcióvezető: dr. Molnár Anna

13.30 – 13.45 Dr. habil. N. Rózsa Erzsébet, Külügyi Intézet, NKE: Líbia a senki földje? – külső érdekek közel és távol

13.45 – 14.00 Dr. Marsai Viktor, NKE: Líbia – diktatúrától az állami összeomlásig

14.00 – 14.15 Dr. Gazdik Gyula, NKE: Egyiptom: egy átmeneti időszak politikai folyamatai, 2011-2013

14.15 – 14.30 Dr. habil. Kalmár Zoltán, Pannon Egyetem: Oroszország visszatérése a Kelet-Mediterráneumba

14.30-14.45 Andreu Claret, Anna Lindh Foundation, ügyvezető igazgató: International and internal political processes after Arab Spring (angol nyelvű előadás)

14.45-15.00 Kérdések, vita

A konferencia zárása

elvalaszto-vonal

Előadások

1. szekció: Párbeszéd és szomszédságpolitika az EuroMed térségben

szekcióvezető: Komlósi Orsolya

9.30 – 9.45 Dr. habil. Pap Norbert, PTE: Civilizációk összeütközése és a kultúrák párbeszéde

Szigetvár az a hely, ahol Richelieu bíboros elhíresült mondása szerint 1566-ban “az a csatát vívták, amely megmentette a civilizációt.” A vár és környéke az itt történtek révén bevonult a világtörténelembe, és ennek következtében napjainkig hatóan izgalmas szimbolikus küzdelmek színterévé vált. Az előadás során bemutatom, hogy az iszlám és a kereszténység nagy összecsapásának helyszínéből hogyan lett a kulturális párbeszéd kivételesen jelentős fóruma.

9.45 – 10.00 Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára: A Szövetség stratégiai oktatási erőfeszítései – NATO Védelmi Akadémia szerepe a mediterrán térségben

A NATO Védelmi Akadémia a szövetség stratégiai szintű képzéssel foglalkozó intézménye, küldetése és feladata az alapítása óta az, hogy a szövetség hatékony működéséhez és kohéziójához járuljon hozzá azzal, hogy olyan, katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó, stratégiai szintű tanfolyamokat szervez, ahol NATO és NATO-hoz kapcsolódó fontos beosztásokra készítik fel a tiszteket és a civileket. Az akadémia megnyitotta a kapuit a Partnerség a Békéért, a Mediterrán Párbeszéd és az Isztanbuli Együttműködés országai előtt. Különleges lépés volt a Middle East Faculty létrehozása, valamint a 2009-ben indított NATO Regional Cooperation Course, amely a tágabb értelemben vett Közel-Kelet térségére koncentrál.

10.00 – 10.15 Manchin Róbert (Europa Nova): az Arab közvélemény az empirikus kutatási adatok tükrében

2. szekció Migráció, párbeszéd és kihívások

11.00 – 11.15 Komlósi Orsolya: Idegenek a kertemben

A 2009-ben, a Palantír Film Alapítvány által létrehozott Idegenek a kertemben című migrációs tematikájú filmgyűjtemény 43 dokumentumfilmet tartalmaz. Az eltelt 5 évben a gyűjtemény hihetetlen karriert futott be, egyes filmjei egyetemi kurzusokba épültek be, felnőttképzések állandó vitaindítói és újabban gimnáziumi órák részei. A dokumentumfilmek és egyben a gyűjtemény sikerének okairól, tanulságairól és magukról a filmekről is szól az előadásom.

11.15 – 11.30 Dr. habil. Molnár Anna: A bevándorlás kérdése Olaszországban

Olaszország számára napjainkban az egyik legnagyobb társadalmi feszültséget okozó – és közvetlenül megélt – kihívást a legális és illegális bevándorlás növekedése jelenti. Az utóbbi néhány évtizedben az ország kivándorló országból célország lett. Folyamatosan növekedett azon bevándorlók száma, akik elsősorban a különböző válsággócok, így pl. Észak-Afrika felől érkeznek. Ez az új jelenség nehezen feloldható paradoxont rejt magában: hiszen a bevándorlók egyszerre jelentenek munkaerőpiaci szükségletet, társadalmi és kulturális kihívást az olasz politika és a társadalom számára.

11.30 – 11.45 Kováts András, Menedék Egyesület: A nemzetközi migráció és Magyarország

Az előadás Magyarország helyzetét mutatja be a nemzetközi migrációs színtéren. Az országot jellemző be- és kivándorlási folyamatok megértéséhez elengedhetetlen a tágabb, regionális és globális migrációs trendek ismerete. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy a hazai migrációra vonatkozó főbb kérdéseket – az alacsony bevándorlási ráta, a növekvő elvándorlás, a hektikus menekültügyi adatok – azok tágabb gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseiben tárgyalja.

11.45 – 12.00 Vajkai Edina: A bevándorlás kérdésének társadalmi vonatkozásai Franciaországban

Az előadás célja, hogy bemutassa a bevándorlók aktuális helyzetét Franciaországban (törvények, letelepedés, állampolgárság megszerzése), a migránsok és a francia társadalom közötti potenciális ütközőpontokat, az első, másod-, harmadik generációs bevándorlók beilleszkedésében megmutatkozó eltéréseket, azok okait és következményeiket.

12.00 – 12.20 Milyen itt élni? – a magyar társadalom migráns nők szemével

migransnok

Migránsnak lenni ma Magyarországon nem könnyű. Migráns nőnek lenni sem. Nem európai országokból jövő nők számára indított csoportot az Artemisszió Alapítvány. A program célja, hogy segítse a hazánkban élő migráns nőket abban, hogy kapcsolódni tudjanak a fogadó társadalomhoz, hogy jobban értsék az új környezetüket, tudatosabbak legyenek a saját céljaikat, értékeiket tekintve, röviden: hogy megtalálják és megállják a helyüket a világnak ebben a szegletében is. Milyen is ez a helykeresés a migráns nők szemével?

3. szekció: Nemzetközi és belpolitikai folyamatok az „arab tavasz” után – szekcióvezető: dr. Molnár Anna

13.30 – 13.45 Dr. habil N. Rózsa Erzsébet: Líbia a senki földje? – külső érdekek közel és távol

Az előadás célja, hogy összefoglalja és elemezze a Líbia közvetlen vagy közvetett szomszédságában, illetve a távolban található külső szereplők érdekeit és tevékenységét a mai líbiai helyzet (ki)alakulásában.

13.45 – 14.00  Dr. Marsai Viktor: Líbia – diktatúrától az állami összeomlásig

Az előadás célja, hogy röviden bemutassa a líbiai belpolitikai és biztonsági helyzetet a Kaddáfi-rezsim bukásától a jelenlegi polgárháborús állapotokig, felvázolva azokat a fő törésvonalakat, dinamikákat, amelyek meghatározzák az észak-afrikai országban zajló események folyását. Az előadásban igyekszem választ találni arra a kérdésre, hogy valóban Líbia válhat-e az új Szomáliává vagy Afganisztánná, és mindennek milyen hatásai vannak/lehetnek Európa biztonságára nézve.

14.00 – 14.15 Dr. Gazdik Gyula: Egyiptom: egy átmeneti időszak politikai folyamatai, 2011-2013

A 2011 januárjában kezdődő egyiptomi megmozdulások okai, a posztmubáraki időszak jellegzetességei, a meghatározó politikai erők céljai. A 2011 novemberében kezdődő, iszlamista sikert hozó parlamenti választások következményei. Az Egyesült Államok és az egyiptomi átalakulás. A hatalmi erőviszonyok alakulása a Muszlim Testvérek jelöltjének győzelmével végződő 2012-es elnökválasztás után. Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke 2013. júliusi eltávolításának okai. Az átmeneti időszak főbb tanulságai.

14:15 – 14.30 Dr. Kalmár Zoltán: Oroszország visszatérése a Kelet-Mediterráneumba

Oroszország a 21. században saját érdekeiből levezetett, önálló és következetes Szíria-politikát folytat, Szíria-politikájának alakulása elválaszthatatlan az általános orosz külpolitikai irányvonaltól. Az előadás részletesen elemzi a 2011 márciusában kezdődött szíriai válság jellegzetességeit, az Egyesült Államok és Oroszország szíriai érdekeit, a szíriai konfliktus orosz (és kínai) megítélését, az amerikai katonai beavatkozás lehetőségeit és korlátait. Az előadás célja annak bemutatása is, hogy a Kreml szíriai be nem avatkozás politikája mögött milyen orosz gazdasági és geostratégiai törekvések húzódnak meg, továbbá a 2013. szeptemberi G20-csúcstalálkozón hogyan maradhatott Oroszországnál a kezdeményezés a szíriai válság rendezése ügyében.

14.30-14.45 Andreu Claret, Anna Lindh Foundation, ügyvezető igazgató: International and internal political processes after Arab Spring (angol nyelvű előadás)