Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Udvar (Eső esetén: Foglalkoztató)
Időpont: Szept. 20. szombat, 10:00-13:00 és 14:00-17:00

A henna (arabul) vagy mehndi (hindi nyelven) a testfestés Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Indiában, Dél-Ázsiában hagyományosan főként ünnepekkor (pl. esküvő) alkalmazott formája, mely már 5000 éve ismert Ázsia- és Afrika-szerte, manapság már Európát és Amerikát is meghódította.

Papp Veronika hennafestő művész workshopján a résztvevők közösen keverhetik ki a speciális növényekből készülő henna festéket, megtanulhatják, hogyan kell, mintákat, a festéshez tölcsért készíteni és magát a festést is kipróbálhatják magukon, egymáson.

A hennafestés története
Eleinte hűsítő és gyógyító hatásaiért használták, később már egyre kifinomultabb minták formájában vitték fel a bőrre. Időszámításunk előtt 700-ban Perzsiában, Indiában és Egyiptomban is használták már kozmetikai és gyógycélokra (haj, köröm- és bőrfestés, gyógyfőzetek).
Sokan „henna tetoválásként” emlegetik – tévesen, ugyanis a tetoválás olyan beavatkozás, amikor a pigmenteket mesterséges úton (tűvel) a bőr alá juttatják, így érik el a tetoválás maradandóságát, míg a henna csak a bőr felületét festi meg.

Elkészítése és használata
A henna egy kisebbfajta bokor (Lawsonia Inermis), amelynek szárított leveleit apróra őrlik, és forró vízzel, valamint egyéb adalékokkal keverik (más gyógynövényekkel). Ez a növény Irán, India, Pakisztán, Egyiptom és Észak-Afrika területén elterjedt. A henna masszát egy műanyag tubus, ecset vagy fémvégű üvegcse segítségével viszik fel a bőrre. A megfestett bőrfelületet zsebkendőbe vagy fóliába csavarják, hogy megkösse a test melegét, így nedvesen tartva a hennát, minek segítségével erősebb színhatást érnek el a bőrön. A hennának minimum egy órát kell száradnia, de a legjobb, ha egy éjszakán át rajtamarad a bőrön. Annak érdekében, hogy ne száradjon ki olyan hamar a már felvitt massza, egy úgynevezett Halwa sziruppal kell bekenni, ami citromlé és cukor keveréke. Eltávolítása után narancssárgás nyomot hagy a bőrön, ám igazi színét csak 48 óra után mutatja meg (vörösesbarna). Egy héttől akár pár hónapig is látható lehet a massza minőségétől függően.

Minták
A henna (arab) vagy mehndi (hindu) minták vallástól és kultúrától függően változnak, más-más jelentést képviselve, mint a termékenységet, jó egészséget, bölcsességet vagy lelki megvilágosodást.

A minták formájuk szerint három fő csoportra oszthatók, mégpedig arabra, indiaira és afrikaiakra.

Az arab minták általában nagyobb virágmotívumok, mivel a Korán tiltja az állatok ábrázolását. Főleg a kézfejen és a lábfejen használatos. Az indiai motívumok aprólékosabb, vékony vonalakkal összefont virág és kasír minták, amelyek beborítják az egész felső végtagot és a lábfejet a sípcsontig.

Az afrikai motívumok inkább nagyobb, vastagabb geometriai alakzatokat ábrázolnak (berberek).