IV. szekció: Dél-Európa

Szente-Varga Mónika, NKE: A spanyol lakosság bevándorlással kapcsolatos attitűdje közvélemény-kutatások tükrében

Az előadás során azt vizsgálom, hogy az elmúlt 20 évben hogyan változott a spanyol lakosság véleménye a bevándorlással kapcsolatban. Ebben a két évtizedben a migráció volumene és iránya is jelentős változásokon ment keresztül Spanyolország esetében. A 21. század első évtizedében az ország bevándorlási célpont volt: 2001-ben a hatóságok 1,37 millió külföldit regisztráltak, 2010-11-ben már 5,75 millió főt. A gazdasági nehézségek és a magas munkanélküliség azonban megfordították a tendenciákat. A 2015 júliusi adatok szerint mindössze 4,4 millió külföldi élt az országban. Ez több mint egy millió fős csökkenést jelent. Nemcsak a migránsok száma, hanem az ország lakossága is apadni kezdett. A változások természetesen a spanyol állampolgárok migrációs attitűdjén is nyomot hagytak. Utóbbi a Centro de Investigaciones Sociológicas szervezet által készített közvélemény-kutatások felhasználásával kerül elemzésre.

 

Murányi Kata, Pécsi Tudományegyetem: Gyarmatbirodalomból befogadó társadalom, avagy a portugál minta

A globális birodalmat kiépítő Portugália a gyarmatokról származó természeti és emberi erőforrások elosztó piacaként működött az évszázadok alatt, a luzofón nyelvű területek és kultúrák olvasztótégelyeként. Az 1961 és 1975 között zajló gyarmati háborúk során több százezren menekültek el az anyaországba az afrikai területekről a véres harcok elől. Az 1974. április 25-i, a jobboldali rezsimet megdöntő “szegfűs forradalom” hatására számos,

addig száműzetésben élő portugál tért haza a már szabad országba. A bevándorlókat a kormányzat nagyívű válságkezelési intézkedésekkel integrálta a társadalomba. Előadásomban azt elemzem, hogy a ’70-es években végbement események, a migrációs hullám és az ehhez kapcsolódó megoldási csomagok milyen hatással voltak az akkori és a mai portugál társadalomra és gazdaságra. Továbbá arra a kérdésre keresem a választ, valóban toleráns-e a portugál társadalom.

 

Vajkai Edina, NKE: Hangsúlyeltolódás a francia (bevándorlás-)politikában?

Az előadás során a 2015-ös év traumatikus eseményei és az Európai Uniót érintő, fokozódó migrációs válság hatásait vizsgálva szeretnék betekintést adni a francia biztonság- és főként a bevándorlás-politikában jelenleg is zajló változásokba/átalakulásokba. A bevándorlók beilleszkedése, a másod- és harmadik generációs leszármazottak identitás-válsága, az Európába érkező menekülők folyamatosan kihívás elé állítják nem csak a nemzetközi, hanem a francia politikai élet szereplőit is. Néhány gyakorlati példán keresztül (szükségállapot bevezetése körüli viták, az állampolgárságtól való megfosztás lehetősége, fiatalok radikalizálódása, a Franciaországon kívüli katonai jelenlét kiterjesztése) szemléltetem ezen változások főbb irányvonalait.