Molnár Anna, NKE: Nemzeti érdek uniós köntösben- EUNAVFOR MED-Sophia művelet

Előadásom célja, hogy egy uniós tagállamon, Olaszországon keresztül bemutassam az illegális migrációra és menekültválságra adott olasz és uniós válaszokat. Az előadás elsősorban a 2015-ben indított EUNAVFORMED-Sophia művelet eddig elért eredményeit, működésének feltételeit és a sikeres megvalósulást korlátozó tényezőket vizsgálja.

Marsai Viktor, NKE: Líbia – a nemzetközi békeépítés kudarca?

Kadáfi bukása után négy és fél évvel Líbiát továbbra is anarchia és instabilitás jellemzi. A két ellenséges kormányzat közti, több mint egy éve húzódó tárgyalások 2016 februárjára sem hoztak átütő eredményt, miközben az Iszlám Állam csoportjai egyre nagyobb területeket foglalnak el Szirt környékén, Fezzán pedig lényegében már elszakadt a partvidéktől. A nemzetközi szereplők stabilizációs kísérletei egyelőre nem hoztak eredményt, amelyben mind a kontaktcsoport tagjai, mind a líbiai szereplők hibásak. Tartós megoldások hiányában pedig Európának a szomszédos államoknak továbbra is szembe kell nézniük a radikális eszmék terjedésével és a menekültek egyre nehezebben ellenőrizhető tömegével.

Kalmár Zoltán, Pannon Egyetem: A szíriai orosz katonai beavatkozás előzményei

Oroszország a szíriai válság kirobbanása után négy és fél évvel, 2015. szeptember 30-án katonai műveleteket indított az arab országban, s ezzel megkezdődött a posztszovjet Oroszország első nagyszabású katonai akciója a volt Szovjetunió területén kívül. Az előadás azt vizsgálja, hogy milyen tényezők hatására és mikor döntött a Kreml arról, hogy Oroszország megerősíti katonai jelenlétet és megkezdi katonai aktivitását Szíriában, továbbá azt a kérdést is elemzi, hogy jogilag megalapozott volt-e a szíriai orosz katonai beavatkozás.

Gazdik Gyula, NKE: A szíriai válság margójára

Szíria az “arab tavasz” kibontakozása után a térségbeli hatalmi status quo átalakításáért folyó harc epicentrumává vált. Az előadás felvázolja a multidimenzionális jellege miatt rendkívül veszélyessé vált szíriai válság néhány geopolitikai összefüggését, a konfliktusban érintett főbb külső szereplők nehezen áthidalható érdekellentéteit. Az előadás kitér arra, hogy a jó ideje szektariánus jelleget öltő háború, a szíriai társadalomnak az önző hatalmi érdekek eredményeként történő szétforgácsolása nyomán az ország etnikai-vallási térképén jelentős átalakulás megy végbe. Ennek egyik messzemenő kihatású következménye a kulturálisan sokszínű területek részarányának folyamatos csökkenése. Az előadás befejező része röviden kitekint az elmúlt hónapok rendezési erőfeszítéseire.

Egeresi Zoltán, NKE: Törökország és a szíriai menekültek

Az utóbbi fél évben Törökország szerepe a migránskérdés miatt felértékelődött az Európai Unió számára. Ankara a szíriai válság kezdete óta már 2,7 millió szíriai menekültet fogadott be. Az előadás célja ennek a folyamatnak a megvilágítása, a kérdés kezelésére létrehozott rezsim intézményeinek (AFAD, táborok stb.), a “vendégként” befogadott szíriai menekültek helyzetének jogi szabályozása, szociális és gazdasági helyzetük és a törökországi politikában (politikai diskurzusban) betöltött szerepük bemutatása. Az előadásban nemcsak a hivatalos adatokra (statisztikák, jelentések, tanulmányok), hanem személyes tapasztalataimra is ki szeretnék térni.